Tiltakozó menetet szervezett az egyre dráguló megélhetés és a kormányzati politika ellen vasárnap Párizsban az ellenzéki francia radikális baloldal, amely "egy új népfront" létrehozását tűzte ki célul.
Kevesebb mint két hónappal az újraválasztása után Emmanuel Macron elveszíti az irányítást a francia nemzetgyűlés felett, miután a rivális pártok erős teljesítményt nyújtottak - írja a BBC.
Ma rendezik a francia nemzetgyűlési választás második fordulóját, amely eldönti, hogy mennyire lesz könnyű Emmanuel Macron elnök nemrég megkezdett újabb ötéves ciklusa. A parlamenti többség megszerzése ugyanis szükséges feltétele annak, hogy a mindenkori államfő képes legyen megvalósítani programját. A választásra jogosultak 19 százaléka adta le vasárnap délig a szavazatát a francia nemzetgyűlési választások második fordulójában, ami fél százalékponttal magasabb az első fordulós rekordalacsony részvételnél - közölte a francia belügyminisztérium - írja az MTI.
Ma rendezik a francia nemzetgyűlési választás második fordulóját, amely eldönti, hogy mennyire lesz könnyű Emmanuel Macron elnök nemrég megkezdett újabb ötéves ciklusa. A parlamenti többség megszerzése ugyanis szükséges feltétele annak, hogy a mindenkori államfő képes legyen megvalósítani programját. Ellenkező esetben politikai alkukra kényszerülhet, amely jelentősen megnehezítheti az ország vezetését. Szélsőséges esetben pedig az is elképzelhető, hogy az ellenzék soraiból kell miniszterelnököt kineveznie – azaz társbérlet alakul ki –, amely minden francia államfő rémálma. Jóllehet Macron pártjának így is jó esélye van megnyerni a választást, 25 év után először fordulhat elő, hogy a parlamenti többség elérése valódi kihívást jelent majd a francia elnök pártja számára.
Rekordalacsony részvétel mellett Emmanuel Macron államfő és centrista szövetségesei Ensemble! (Együtt!) elnevezésű koalíciója a szavazatok 25,75 százalékával az élen végzett a francia nemzetgyűlési választások első fordulójában, de alig 21 442 vokssal előzte meg a Jean-Luc Mélenchon által vezetett baloldali összefogást (NUPES), amely 25,66 százalékos támogatottságot szerzett – derül ki a francia belügyminisztérium által hétfőn közzétett hivatalos végeredményből.
Áprilisban elnökválasztást tartottak Franciaországban, amelyet a 2017 óta hivatalban lévő államfő, Emmanuel Macron nyert meg populista ellenfelével, Marine Le Pennel szemben. A frissen újraválasztott elnök azonban nem dőlhetett hátra, hiszen júniusban tartják a nemzetgyűlési választásokat, amelynek ma van az első fordulója. A nemzetgyűlési választást gyakran nevezik az elnökválasztás harmadik fordulójának is, hiszen ennek eredményétől függ, hogy az elnök mekkora mozgásteret kap elképzeléseinek megvalósítására. Ha ugyanis Macron pártja a vártnál rosszabbul szerepel és az ellenzék győzedelmeskedik, könnyen elképzelhető az úgynevezett társbérleti rendszer, amelyben a végrehajtó hatalmat meg kell osztani a más politikai oldalról érkező államfő és kormányfő között. A közvélemény-kutatások eddig ugyan Macron győzelmét valószínűsítették, a mostani voksoláson egységesen induló baloldal azonban könnyen keresztülhúzhatja az elnök terveit.
Megkezdődött vasárnap reggel Franciaországban a kétfordulós nemzetgyűlési választások első fordulója, mintegy 48 millió választópolgár a parlament alsóházának 577 képviselőjét választja meg öt évre. A voksolás legfőbb tétje, hogy az április 24-én öt évre újraválasztott Emmanuel Macron államfő pártja meg tudja-e őrizni az abszolút többségét az alsóházban, ami elengedhetetlen lenne a tervezett reformok végrehajtásához.
Emmanuel Macronnak sikerült megnyernie a francia elnökválasztást, így húsz év után ő az első francia államfő, aki képes volt egy második mandátumot szerezni. Macron eddigi elnökségét számos válság kísérte, mint a sárgamellényes tüntetések, a koronavírus-járvány vagy az ukrajnai háború. Bár ellenfele, Marine Le Pen képes volt jelentősen növelni táborát, Macron magabiztos győzelmet aratott, amely lehetővé teheti számára, hogy megvalósítsa ambiciózus elképzeléseit Franciaországban és Európában egyaránt. Ennek sikere azonban függ egyrészt a júniusban esedékes francia nemzetgyűlési választások eredményétől, másrészt pedig attól, hogy mennyiben lesz képes Macron meggyőzni az európai tagállamokat elképzeléseinek támogatásáról.
Minden szem a baloldali Mélenchon szavazóira szegeződik Franciaországban. Meglepően hangozhat, hiszen a franciák ma a centrista - ám egyre inkább jobbra tolódó - Emmanuel Macron és a szélsőjobboldali Marine Le Pen közül választhatnak. Ám Franciaország elnökválasztása kétfordulós lebonyolítású, így nagy harc folyik az első fordulóban kiesett jelöltek, legfőképp a harmadik helyezett, Jean-Luc Mélenchon támogatóiért.
Mától lehet benyújtani az újfajta bevallásokat.
Nem várt lépés az amerikai gyártótól.
A szintetikus kövek mindent felforgatnak.
Podcastunkban az ún. spear phishing támadásokról beszélgettünk.
Szinte katasztrofálisra sikerült az első elnökjelölti vita az amerikai baloldal számára.
